Bevásárlókörút

(Az előző bejegyzéshez feltöltöttem a képeket.)

Tegnap meló után elmentünk Dollar Tree-be, ahol sikerült megállnom, hogy csak egyetlen dollárt költsek el. Utána gondoltunk egyet, és átmentünk a Hannafordba, mert ott még nem voltunk. Csak egy főúton kellett átmennünk gyalog, igen ám, de sehol egy járda vagy zebra, a forgalom meg elég nagy volt. Odaálltunk az út szélére, néztük, hogy mikor nem jön semmi, mire azt vettük észre, hogy mindkét oldalon áll 1-1 kocsi, a többi pedig lassít. Hát itt meg mi történt? Ott álltunk, nem értettük, mire rájöttünk, hogy átengednek minket. Fél percet sem várakoztunk egy négysávos, forgalmas út mentén, és simán átengedtek. Megdöbbentő.
Sikeresen elértük a Hannafordot, ami egy élelmiszerüzlet (supermarket), ellenben a Walmarttal ami supercenter. Már jócskán vacsoraidő volt, így csak a kaján járt az eszünk. Gondoltuk megnézzük a péksütiket, hátha van valami jó, mire ráeszméltünk, hogy itt bizony még pékség sincs, nemhogy péksüti. Így kikötöttünk egy pult előtt, ami tele volt tömve fánkkal. Vettem is egy áfonyásat meg egy epreset (tele volt szórva cukorral, olyan jól nézett ki). Utána végigjártuk az egész boltot, töviről-hegyire. Körülbelül három soron keresztül csak gabonapelyhek voltak, amúgy meg egymás hegyén-hátán sorakoztak az édességek: cukrok, csokik (ebből meglepően kevés van amúgy), kekszek, torták, ilyen oreo, olyan oreo, rengeteg gumicukor és fagyi és a többi. Itt jöttem rá, hogy az utazás során vagy tésztát fogunk enni vagy végigesszük az összes kekszet. Remek.
Hannaford után benyomtam a két fánkot vacsi gyanánt. Nagyon finomak voltak, rögtön lelkiismeret-furdalásom is lett, hogy előző nap tettem fogadalmat, hogy aznap csak és kizárólag gyümit meg zöldséget fogok enni. Nem jött össze.
Utána beültünk a kocsiba, és mentünk tovább a Walmartba. Égen-földön szemüvegtokot kerestem az új napszemüvegemnek, mert nem akarom, hogy ez is tele legyen karccal, de nem találtam sehol. Végül a pénztárral szemben megpillantottam egy kis boltot, ami tele volt tokkal, így ez a problémám is megoldódott.
(Mellesleg rájöttünk arra is, hogy hová vannak eldugva a körömlakkok árai. Csak két hónap kellett hozzá :D Minden polcon van egy kis rész, amit fel lehet emelni, és az alatt vannak. Nagyon szemfülesek.)

Ma a változatosság kedvéért day offom van, trip day megint, a többiek elmentek vásárolni, én itthon maradtam. Élvezem a magányt, meg hogy egész nap nem kell semmit csinálnom. Végre kicsit egyedül vagyok. És a legjobb hír: ez az utolsó szabadnapom! Ami azt jelenti, hogy mindjárt takarodás van. Jessz!

Holnap pedig meló után irány Tomi, utána pedig North Conwayben az outlet. Jee.