Buli
Tegnap délután elhatároztunk a lányokkal, hogy ki kellene menni a Dollar Tree-be (100 Ft-os bolt) bevásárolni egydolláros cuccokból. Így vettem tusfürdőt, fogkrémet, egy elf márkájú szemhéjpúdert, Csingilinges nyomdát (mert ugyebár tanárként rettentő nagy szükségem lesz rá), meg körömlakkot a Secret buddymnak éés a legfontosabb: csomagolt zsepit, mert a Walmartban nincs, csak ilyen adagolt, amit ki kell húzogatni. Szóval sikerült a vásárlás. Főleg, hogy a srácra közel 2,5 órát vártunk, hogy érjen vissza a táborba, és vegyen fel bennünket.
Aztán úgy volt, hogy a többiek majd mennek tovább bulizni, de mindenki visszamondta, így kitaláltuk Regivel, hogy nem hagyjuk magára Ilkát, mi elmegyünk vele. Így hazaértünk negyed 9-re, és 9-ig hajat mostam és elkészültem, és már indultunk is. Jesse, az ausztrál srác vezetett, egyedüli idegen 3 magyar lánnyal. Párszor kiakasztottuk, hogy magyarul beszélgettünk, de azért igyekeztünk angolul beszélni.
Kb. 40 perc múlva meg is érkeztünk. Egy étterembe... ahol családok ücsörögtek a vacsorájuk felett. Regiék megkérdezték, hogy ez ugyanaz a hely-e, ahol voltak egy héttel ezelőtt, mert akkor buli volt, és mint kiderült, csak keddenként van buli náluk, mi pedig szombaton mentünk. De leültünk, ittunk egy kis vizet, aztán kitaláltuk, hogy iszunk vodkát. Igen ám, most jött csak a bonyodalom. Elkérték az útlevelünket, ez még oké, a lány már azt sem tudta, hogy mennyibe kerül egy shot vodka. Elment megkérdezni. Visszajött, és mondja, hogy nem ihatunk rövidet az étterem részen, át kell mennünk a bárba (kb. 3 méterrel odébb) és ott kell meginnunk. Odamentünk, erre megint elkérték az útlevelet.. Én ekkor azt mondtam, hogy oké, velem nem szórakoztok, nem iszok.
15 perc múlva Regi rábeszélt, hogy igyunk mégis, ittunk. Háát, ahhoz képest, hogy utálom a vodkát, egyáltalán nem volt erős. Összeismerkedtünk ott egy bácsival, akinek a felesége félig magyar, és a bárpultos ember feleségének is 56-os magyarok a nagyszülei. Megbeszéltük, hogy mindenhol ott vagyunk, mesélte, hogy volt Budapesten is, és elénekeltük a himnuszt is.
Közben Ilka meg Jesse rendeltek egy blueberry pitét, amibe nem volt blueberry, és végül magát a pitét is elfelejtették nekik kihozni, így nem ettek semmit. Elég vicces egy hely, az biztos.
Hazafele elmeséltem Jessenek, hogy volt egy ausztrál tanárom, aki mesélte, hogy Ausztráliában a kis hullámos papagájok (mint Gyurika) tudnak beszélni, csak az enyém nem tanult meg soha. Rettentően érdekelte ez a sztori.. :) Azért kíváncsi lennék, hogy érezte magát velünk. Biztosan jó sokat nevetett rajtunk.
Végül a buliból nem sok minden lett, de azért jól éreztük magunkat. Ééés loptunk egy picike kerti törpét. Rossz-rossz lányok!
Beach
Ma kitalálták a lányok, hogy meló után menjünk át a Crystal Lake-hez fürdeni. Át is ruccantunk: homokos part, átlátszó, meleg víz. Jó volt, napoztunk is, fürödtünk is. Arra pont jó volt, hogy kicsit kiszabaduljunk a táborból és elszakadjunk a munka hangulatától.
Most este pedig itt fekszem az ágyamban, amit mindenki kanapénak használ, mert olyan frekventált helyen fekszik a bunkban. Rendet raktam a cuccaim között, összeszedtem a mosnivalót, és minden kész egy kiadós alváshoz. Holnap szerintem a mosogatógépnél leszek... egy élmény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése