Katasztrófa

Tegnap végre találkoztunk Tomival, elmentünk a főnökének a nyaralójába, ami a Long Lake partján van pár kis házzal együtt. A házakba nem tudtunk bemenni, de fürödtünk a tóban, ami ellenben az óceánnal, tök meleg volt. 

Ja, és majdnem el is felejtettem: életemben először vezettem tök, ismétlem: TÖK EGYEDÜL! Addig minden jól is ment, amíg Tomi be nem ült mellém. Egy rally-s kanyart leszámítva (Valahol itt kell bekanyarodni. Hol? Menj még tovább, nem itt. Itt kell kanyarodni!!) nem volt semmi probléma.

Viszont, odafele átfutott előttem egy kis móki, és visszafele láttam egy halott mókust az úton, de remélem nem ő volt az, meg szerintem nem is ugyanott volt.

A legnagyobb problémám tegnap: jön le az ágyáról Mariann, hogy nem működik az e-bookom, teljesen befagyott. Próbáltuk újraindítani, reset-elni, még neten is rákerestünk valami hard resetre, semmire sem reagált, én meg már majdnem bőgtem. Vagy egy órán keresztül próbálkoztunk, de semmi... olvastunk olyat, hogy akkor csinált ilyet másnál ugyanez a típus, amikor nagyon le volt merülve, így egész éjjel töltöttem. Reggel 5:35kor keltem, gyorsan meló előtt megnéztem, még mindig semmi.. Reseteltem, bekapcsoltam, semmi... Hihetetlen. Erre jönnek a délutánosok melóba, és mondják, hogy működik. Most ebéd előtti szünetben megnéztem, és tényleg megy!!!!!! Aaaah, akkora kő esett le a szívemről. Mit csináltam volna nélküle egész nyáron???